Month: September 2017

Jöttem a Gangesz partjairól… 2.

Rishikesh. Még csak a Himalája lábánál járunk, párás melegben indulunk felfedező útra. Jógaközpontok egymás hegyén-hátán. Koldusok, szerzetesek, keresők és kereskedők, nézelődők és tehénkék. S találkozások.DSC_0154Mikor a riksa kitesz a szent folyó partján, akkor illendően kell köszöntened Őt. Az idegennek is illik ismerni az elemi udvariassági szabályokat.

A hídon átkelve templomegyüttesek egymás hegyén-hátán. Nem is érdemes belebújni a cipődbe, pár lépés után úgyis meg kell tőle válnod, hogy tisztelettel közeledhess a látogatók számához mérhető mennyiségben összegyűlt istenekhez. Kissé zavarba ejt, hogy rácsok, üvegvitrinek mögé bújva fogadják a hódolatot – biztosan van okuk az óvatosságra.

DSC_0145Ha egy kicsit elhagynád a spirituális helyeket és a városon kívül is körül akarsz nézni, már komolyabb járművet kell fogadnod, hogy eljuss a Patna vízeséshez vezető ösvény bejáratához. Közben hirdetések: rafting, bungee jumping, hiking – vagy amit akartok. Ez a városka másik arca. S valóban, a szűk ösvényen, az erős sodrású patak csúszós kövein való botorkálás inkább a test, mint a lélek próbája. Azonban felérve nem a meredek kaptató miatt akad el a lélekzeted: a látvány, ami fogad, egyenesen szíven talál

Ott találtunk egy japán egyetemistát. Beállt a zuhogó víz alá pózolni, mi meg lefényképeztük. Aztán cseréltünk, s közben megbeszéltük, hogy tavaly Budapesten járt, nagyon szép volt. S ha mi Tokióba megyünk, keressük meg őt. Könnyű szívvel megígértük neki.

Alkonyatkor pedig ismét a Ganga. Nagy csoportban vonultunk a Mesterrel a különleges szertartásra. Hatalmas tömeg verődik össze ilyenkor.  Mindenki igyekszik részesülni az áldásból, mindenki szép kis áldozatot vásárol  ajándékba a sorban egymás mellett üldögélő árusoktól. Virág, mécses, füstölő szépen elkészítve zöld levélcsészében, mely kis csónakként lebeg tova a sodrásban. Lehet nézni, ahogy távolodik, találgatni, célba ér-e, elfogadja-e kegyesen Ganga anyácska.

 

S ahogy beesteledik, úgy köszönt be a varázslat. Életre kel Ardzsuna és harci kocsiján a gyeplőt maga az Úr Krishna fogja.

S a pudzsa koreografált mozdulatait hangos zene és a tömeg lelkes kiáltásai kísérik. Mindenkit magával ragad a szertartás sodró ereje.

DSC_0221

A lobogó tűz pedig mind magasabbra csap fel a fekete éjszaka takarójába burkolózó Ganga anyácska partján. Az örökké győztes élet nyers ünnepe. Jaya, jaya!

DSC_0239

Advertisements

Jöttem a Gangesz partjairól…. 1.

Szóval hazaértem. Természetesen semmi nem úgy történt, mint terveztem. Az ígéretem azonban megtartom: elmesélek mindent, szép sorjában. Készüljetek fel, hosszú lesz. Elsőnek útleírással kezdem.

Delhiben, a reptéren Úr Shiva fogad. Rögtön utána autóbusz, irány Rishikesh! Ez már valóban a Gangesz, amint a felirat is tanúsítja.

És tovább, már kalandosan kacskaringós úton fel, egyre feljebb, egészen Badrinathig, amely 3000 méter magasan fekszik. DSC_0330

DSC_0427

Hajnalban dicsfény koronázza az aranyszínű csúcsokat

DSC_0333

Innen pedig már jórészt gyalogosan folytattuk. Az út nem hosszú, de a görgeteg kövek között egyre feljebb botorkálni nem volt könnyű. Szerencsére az öszvérkék előzékenyen hozták a csomagunkat.

S végre a sátortáborunk, 3600 méteren!

Az ALAKHNANDA völgyében, az ALKHAPURI hegy lábánál, a VASHUDARA vízesés közelében! Igen, ALAKHPURIJI remetebarlangja!

Itt töltöttünk egy hetet. Hogy milyen is volt? Nemsokára azt is elmesélem.

 

Tanévnyitó – pipa. Irány a Himalája!

Egy valamirevaló tanár júliustól augusztusig nyaral, karácsony táján síel, húsvét környékén kirándul. Az elkötelezett pedagógus kizárólag iskolai szünetekben intézi magánügyeit.

ÁMDE!

Mit tehet a hivatástudattól mégannyira átitatott tanárember, ha a Mester üzen: a maga részéről szeptember elején indul a Himalájába meglátogatni jógarendszerünk mesterlánca első, mítikus alakjának, Sri Alakhpurijinak a remetebarlangját? Ha  kedve tartja valamely tanítványnak, éppenséggel elkísérheti…

Júliusban érkezett az invitáció és azonnal tudtam, az ember sok mindenre mondhat nemet, de erre nem.

6374277721_dbe8ce7ba4_b

Onnantól kezdve szorgos munkával teltek a napok. Kollégáimmal nagy lelkesedéssel dolgoztunk az eljövendő tanév előkészítésén. Na meg tibeti közmondásokat gyűjtöttünk, ráhangolódásképpen. Mert hát bevállalták: dolgoznak nélkülem, helyettem a következő hetekben, szálljon rájuk az egész mesterlánc minden áldása!

És eljött a pillanat! Tegnap megnyitottuk a tanévet síppal-dobbal, ppt-vel, ahogy már szoktuk. És holnap este indul az Air India közvetlen járata Delhibe!

Ó, milyen csodálatos is lesz! Az éjszakai repüléstől felfrissülve máris átülhetünk a buszba, mely meg sem áll Rishikeshig. Aztán másnap egész Badrinathig visz és csak onnan kell majd felgyalogolni a nevezett guptáig. Egy hetet töltünk ott rendes sátortáborban, majd lesétálunk Joshimathba, s onnan ismét autóbusszal meg sem állunk a delhi repülőtérig. Aztán pedig irány Bécs, közvetlenül.

joshimath-9610267

Alaposan felkészültem. Van jó bakancsom a hegymászsáshoz, meleg hálózsákom, állja a mínuszokat. Van remek telefonom kiváló kamerával,  szép képeket tudok készíteni. Van könyvem: a Lila amrit a mesterek történetét mondja el, szó kerül benne Alakhpurijiról is.

És van egy kis kitűzőm MAUNA felirattal.

Mauna azt jelenti: csend. Aki ilyet visel, az azt jelzi: hallgatást fogadott.

925740572s

Ígérem, ha hazajöttem, mindent elmesélek.