Month: March 2017

Jógatölcsér

Tölcsér van sok. Van édes   images (1)             Van veszélyes  letöltés

És otthon a kredencen az öreganyámról maradt, rézből való műtárgy.

images

Hétfőtől azonban újabb tölcsér állt a házhoz. Illetve érkezett a jógatermünkbe. Amikor a klasszikus ászanáknak, energiaramlást szabályozó légzőgyakorlatoknak, elmélyült meditációnak van ideje, akkor szerényen meghúzza magát a sarokban. Hagyja  a komoly jógikat gyakorolni.

Ám amikor eljön az ő ideje, mozgásba lendül.  Ne gondoljuk, hogy az ő munkája csak játék! Egyensúlygyakorlat? – nem feladat a számára.  Az idegrendszer harmonikus működésének támogatása? – tudományosan ireg-forog, billeg-pörög. Civakodó gyerekek? A két örökmozgót képes együttműködésre serkenteni. Barátságos figyelemmel fordítja egymás felé őket. A testvéries helycserét is képes elérni náluk.

Őszintén szólva egy jóginak is remek mulatság vele tölteni az időt. Belátom, nem kimondottan  klasszikus gyakorlat ebben a piros csudában forgolódni, de nem csodálkoznám, ha kiderülne, valami hasonlót azért kitaláltak Amazóniától Tibetig akárhol, ahol szeretnek játszani az emberek. Esetleg a jógik. És ki tudja, talán a meditáció is jobban megy egy kis irgés-forgás után. 🙂

 

Advertisements

Sajtkukacból pávaszem

Régóta nem hallottunk Felőle. Amikor először találkoztunk, 2013 őszén, rögtön feltűnt, milyen eleven gyerek. Egy percig sem tud nyugton maradni, mintha valami kis gyerünk-gyerünk motor berregne benne megállíthatatlanul. A figyelme olyan rebbenékeny, mintha a világ összes élménye egyszerre zúdulna rá, ő pedig hol elmerül, hol felbukkan az ingeráradatban. A szeme olyan okosan csillog, mintha a világ összes kíváncsisága a kerek koponyája alá szorult volna.

Nem csoda, hogy a jógatermünkön szélvészként söpört végig.

Milyen nagyszerű volt, amikor barátra talált! A két magányos harcosból kalandorpáros alakult.

Az újévre már egy egész csapat gyerek között is otthonosan mozgott. S amikor megjelent a Lány a Kutyával, akkor a többiek körében valahogy nem jutott már eszébe, hogy tulajdonképpen fél a kutyáktól.

Megtaláltam, mit írtam róla akkoriban:

Matyi igen impulzív volt végig, mozgékony és néha szertelenségbe hajló. Nagyon jó, hogy ebben a fajta foglalkozásban mindennek helye és tere van. Amikor azonban nagy figyelemre, értelmes fegyelemre volt szükség, mint pl. a kutyával való munkában vagy a gyertyanézéskor – akkor nagyon komolyan koncentrált. 

Mindezt azért vettem elő, mert mostanában újra hallok-olvasok felőle. Először arra figyeltem fel, hogy megjelent egy kiskutya a közelében. Nagyon helyes, kócos kis jószág, igazi házikedvenc. Biztosan sokat kell vele foglalkoznia Matyinak, míg olyan csuda dolgokat megtanít neki, mint amit Moss-sal gyakorolt.

És egy örömteli bejegyzés Judittól, az édesanyától:

Mar 04, 2017 10:53pm
Fiammal szerdán beültünk abba a suliba, ahova eredetileg szántam. Másnaptól odajárt! Megtörtént a csoda! És van informatika óra! Matyi vitte, amiket programozott. Tamás bácsi lehidalt. Ilyet még nem látott. Kérdezte egy ismerősömtől, Ki ez a gyerek? Ki ez a gyerek? Megnyugodtam végre egy kicsit. — feeling hopeful.

Na lám, bontogatja a szárnyát a pillangó. S három nappal később:

Matyi benne van az ország legjobb 30 gyereke közt a Nyelv-Észben!

Ilyen, amikor szárnyra kap. Még csak most próbálgatja tágasságot, ki tudja, merrefelé sodorja majd a tavaszi szellő. Nem tudhatjuk, hol pihen majd meg s milyen lesz a virág, amelyre szállva hosszabban elidőz. Egy biztos: elindult.

Szép, kalandos utat kívánunk neked, Matyi!