Month: April 2016

Üdvözlet Indiába!

Az elmúlt héten nagy meglepetés ért.

Tudtam, hogy Hanumán blogját minden kontinensen olvassák néhányan, sok egzotikus látogatóról tudni vélem, melyik barátom klikkelt az oldalra. Több európai országból, de Ausztráliában is, az USA-ban is akadnak néhányan, akik rá-ránéznek, történt-e valami érdemleges errefelé, éppen Hanumánnal.

És most azt látom, hogy Indiából különösen megnőtt az érdeklődés a szerény blog iránt. Ejha! Miféle csoda történt, hogy a jóga hazájának lakói is felfigyeltek erre a periférikus naplószerűségre? Aztán ráébredtem: a csoda valóban megtörtént, de ezúttal nem a füligvigyorú szélfia  a főszereplője.

Az ősi iratok őrzik a történetet, amely az istenek és démonok, a dévák és aszúrák nagy kalandjáról szól. Az ellenségek egymással összefogtak azért, hogy a Tej-óceánból kiköpüljék a halhatatlanság nektárját,  s ezzel örök életet nyerjenek. Visnu második megtestesülése, Kúrma teknős képében segítette a hatalmas vállalkozást.  Kúrma hátára támasztották a Méru-hegyet, Ádisésa kígyót, mint valami hatalmas kötelet kerítették a hegy köré és kétoldalról ide-oda rántva a gigantikus köpülőszerkezetet, nekiláttak a munkának. A tenger egymás után adta ki rejtett kincsit, végül pedig felszínre bukkant az istenek orvosa a nektárt rejtő edénnyel kumbhával a kezében. Ekkor egycsapásra vége lett a szövetségnek és rettenetes harc vette kezdetét, mely földi számításaink szerint 12 évig tartott. Úgy tartják, végül az úr Visnu megragadta az edényt és elröpült vele, de négy cseppje a földre hullott a drága nektárnak: Prajág (Allahabad), Haridvár, Uddzsain és Nasik városánál.

Ez a története a világ legnagyobb vallási ünnepének, a 12 évente megrendezésre kerülő Kumbh mela-nak. Milliók látogatnak ilyenkor a szent helyekre, hogy együtt legyenek mesterükkel s a szent folyóvízbe merítkezve megszabaduljanak karmáiktól. 2016 áprilisában Uddzsain az emberiség legnagyobb zarándoklatának a célpontja:

Hol egyebütt lennének hát a gurutestvérek, a Mester követői, a JMÉ gyakorlói, mint Indiában? És milyen  kedves, hogy még ott is eszükbe jut Hanumán, a hungarikum!

Hari barátaim!

Ugye, hazatérve meséltek majd neki, nekünk, itthon maradóknak?

 

Advertisements

Oda-vissza

IMG_7227 Nincs annál viccesebb, mint amikor megfordítjuk a dolgokat. Ha eddig előrefelé gurítottuk a labdát, most ugyanaz visszafelé is megpróbáljuk. Ha előrefelé futottunk, most megpróbáljuk, megy-e a dolog hátra. A fontos: mindig kézben tartani az irányítást. Vagyis…

 

 

Amikor gyakorlunk, mindig a tökéletességre törekszünk. Persze kiki a maga tehetsége szerint igyekszik. A segítő azonban tudja: az ő dolga, hogy a gyerek ráérezzen a mozdulatra. Ezért bármilyen erőfeszítésre hajlandó.

Figyelem: NYÚL-HERNYÓ-KOBRA!

És visszafelé:KOBRA-HERNYÓ-NYÚL!

Azért megesik, hogy a dolgok a fejük tetejére állnak. Ilyenkor ember legyen a talpán, aki kitalálja, merre is csavarodik a furfangos gyerekész. De természetesen minden erőfeszítésre hajlandó. Mármint az ember. Persze lehet, hogy inkább a hernyó…

IMG_7114

IMG_7116

Még akkor is, ha közben zoknikeresésre kell adnia a fejét… vagy mije is van egy hernyónak.

A végén pedig meglehet,  valamennyien csigává változunk. Mert valahogy bejönnek nekünk a csúszómászók.

És ha eddig előrefele olvastuk, most visszafelé:

Ő VEGA MAGEVŐ

Az állítás igazsága oda-vissza megkérdőjelezhetetlen.

IMG_6918

Kutyajóga

Ilyen címmel készítek feljegyzéseket azokról a foglalkozásokról, amelyekben nagyon fontos szerepet játszik egy hatlábú egység: Kata és valamelyik kutyája csapatából. Választék, az van:

Hogy mi történik akkor, amikor egy ilyen egység csatlakozik a jógafoglalkozáshoz?

Először is: találkozás. Kíváncsi figyelemmel fordulnak egymáshoz olyan lények, akik talán eddig tartózkodó félelemmel néztek egymásra.Az első feszélyezett pillanatokon Mahaprabuji tanácsa segít át:

Soha ne az elsõ benyomás alapján hozz döntést….

Másodszor:együttműködés. Megtanulják egymás szavakkal, kézjelekkel, tekintettel jelzett kívánságait. És a kétlábúak felismerik: a négylábúak világában mindennek egybehangzóan őszintének kell lennie, különben minden összezavarodik. Mintha Mahaprabuji Arany Tanítása szólalna meg általuk:

Szavaid és tetteid összhangban legyenek

Harmadszor: odaadás. Találkozni valakivel, aki tiszta szívvel, feltétel nélkül, bármit elfogad az embertől, akár nagy akár pöttömnyi az illető, csak azért, mert az, ami: ember. A négylábú barát számára ő megkérdőjelezhetetlen, maga az Eszmény. Tökéletes odaadásukkal figyelmeztetnek:

Ne csak elvenni, adni is tanulj meg. Folyton kapni súlyos teher, s csak ha adunk, tehetjük le.

Negyedszer: megszületik a szeretet. Mindenki, aki ott van, megszereti egymást. Ne kérdezzétek, miért! Talán olyasmi rejlik a dolog mögött, hogy a négylábú társak körében nem lehet szerepek mögé bújni. S hogy általuk valahogy tisztábban, őszintébben tudunk mi, emberek is egymásra nézni. megélhetjük az Arany Tanítások igazságát:

Légy jó minden teremtményhez. Aki másokat bánt, önmagát bántja.

tzavasz