Month: November 2015

Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán

A drámai költemény 1779-ben jelent meg és első ízben

nathan(A három gyűrű meséje, részlet)

 

Náthán:

Élt hajdanán egy ember Keleten, Volt annak egy páratlanul becses, kedves kéz adta ritka gyűrűje. Száz színben tündökölt csodás opálja. A gyűrűnek varázshatalma volt, S ki bízott titkos erejében, Isten s ember előtt kedvessé tette azt. Nem csoda hát, ha sose húzta le az ujjáról, és úgy rendelkezett, hogy mindörökre házában maradjon. Mégpedig így: mind közt legkedvesebb fiára hagyta a csodás gyűrűt, s meghagyta, hogy majd aztán annak is legkedvesebb fiára szálljon át. S a gyűrű jogán, bármilyen korú, mindig csak a legkedvesebb fiú legyen a ház feje és fejedelme. Figyelsz-e, szultán?

Szaladin: Figyelek! Tovább!

Náthán: Így szállt apáról fiúra a gyűrű, s került egy apához végül, kinek egyként kedves volt mindhárom fia, nem tudta hát nem egyformán szeretni mindhármukat. Csak olykor tűnt neki majd ez, majd az, majd megint amaz – ha egyikük volt éppen csak vele, s nem kellett hármuk közt megosztani túláradó szívét – a gyűrűre méltóbbnak, s ő eléggé gyenge volt odaígérni mindnek jámborul. Nem is volt semmi baj. Hanem mikor halála elközelgett, az apa szorult helyzetbe jutott. Megbánthat-e három fia közül kettőt, akik bíznak szavában? Most már mit tegyen? Izen titokban egy aranymívesnek, csinálná meg két mását gyűrűjének, költségét, fáradságot nem kímélve, csakhogy hajszálra éppolyan legyen, mint az a gyűrű. Íme, sikerül a mesternek. Mikor meghozza őket, a mintagyűrűt meg nem ismeri az apa maga sem. Szólítja vígan, örvendve fiait – mindet külön, mindet megáldja, mindnek odaad egy gyűrűt, s meghal. Szultán, hallod-e?

Szaladin (meglepődve elfordul):

Hallom, hallom! Fejezd be, nosza hát, a mesédet! Nos?

Náthán:

Máris vége van. Mert ami jön még, kitalálhatod. Alighogy meghal apjuk, mindenik jön gyűrűjével, mind a ház feje akarna lenni. Van per, osztozás, vádaskodás – de csak nem tudni, melyik az igazi. – (Szünet, miközben a szultán feleletét várja.) – Éppúgy, ahogy mi sem tudjuk, melyik vallás az igazi.

Szaladin:

Hogy? Kérdésemre ez talán a válasz?

Náthán:

Bocsáss meg, szultán, hogyha nem merek a három gyűrű közt választani: hisz úgy rendelte épp Atyánk csinálni, hogy meg ne különböztethessük őket.

Szaladin:

A gyűrűket! Ne űzz tréfát velem! Az említett három vallás között, úgy vélem, van különbség, még ruhára, ételre és italra nézve is.

Náthán:

Csak épp alapjaikra nézve nincs.

(Lator László fordítása)

Advertisements

Amikor beindulnak a dolgok…

Most komolyan. A jógatermünk még mindig valahol a jövő fátyola által takarva – hogy költői legyek. Ha prózai vagyok, akkor meg kell állapítanom, hogy még egy fala hiányzik és nem vezet hozzá lépcső. Szóval úgy nehéz….

DE!

A Tehetségműhely alapítvány remek helyet talált magának a Thököly úton. Tágas, szőnyegpadlós terem, földigérő ablakok – mi kell még?

WP_20151012_13_29_52_Pro   12122811_10207811427114825_3711050381514288492_n

Egyértelmű: gyerek! Szerencsére vannak jócskán, három csoportban is. És nagyon szívesen játszanak, mozognak és próbálgatják a jógát is.

12118967_10207811427074824_686720896125819745_n  12096407_10207811426514810_3712900091143665080_n

Na, akkor tehát van mit csinálni az alkotónapokon. Hanumán ugyan még otthon, a sarokban ácsorog, de talán eljön annak is az ideje, hogy kimozduljon magányos merengéséből. Tudjátok, nehezen mozdul…. illetve… mozdítom….

Aki valaha is megpróbálta felemelni, tudja, miről beszélek. Az indiai történetekben a Szélisten fia könnyedén röppen tengereken át, de itt Budapesten valahogy elnehezedett. Ha kedvesen akarom mondani: mintha gyökeret vert volna.

Nem úgy, mint barátai! Mert bizony ők tudnak meglepetést szerezni mozgékonyságukkal.

Az úgy volt, hogy már éppen kezdtem elrendezni magamban, hogy hogyan is teljenek a napjaim és heteim, amikor megszólalt a telefon és egy rég hallott hang jelentkezett.

Nahát!

Emlékeztek a kócos művésznőre?

nyak2 Igen, róla van szó! Aki most már iskolás, méghozzá az elfoglalt fajtából.:) Egy szó, mint száz: iskola ide vagy oda, “Luisa” mindenképpen szeretné, ha továbbra is jógázhatna. Nem fér hozzá kétség: remekül ment neki a dolog! WP_20150331_062

Őszintén szólva a jógairodalom nem emlékszik meg azokról az anyukákról, akik a kislányuk kedvéért minden szervezőtehetségüket latba vetve megszervezik a jógafoglalkozást résztvevőstül, időpontostul, sőt Facebook-os marketingestül.

 
Minden gyerek különleges valamiben. JME
Nekünk, szülőknek meg fő a fejünk, hogyan tudjuk a legjobban segíteni őket, hogy különleges képességeik kibontakozhassanak és hogy nehézségeiken úrrá tudjanak lenni.
Ebben tud segíteni a jóga. A Jóga a Mindennapi Életben Rendszer gyakorlása a test, a lélek és a szellem harmóniáját segít megteremteni.
A rendszer alapján felépített program először is a gyerekek fizikai állapotát javítja; erősebb, hajlékonyabb, ügyesebb lesz a jógát gyakorló gyerek.
Emellett a koncentráció képességét fejlesztő gyakorlatokat is tartalmaz; érezhetően kitartóbban és összeszedettebben tud figyelni a rendszeresen jógát gyakorló.
Végül a gyakorlás során a lazítást, a tudatos pihenést is megtanulhatják a gyerekek. Ezzel ellensúlyozhatják és maguk kezelhetik a napi terheléssel járó feszültségeket.
A foglalkozásokon mindez jókedvűen, sok játékkal az egyéni igényekhez messzemenően alkalmazkodva tud megtörténni.

A foglalkozásokat vezeti: Kerényi Mari/ Minakshi pedagógus, nemzetközi jógaoktató
A foglalkozások helyszíne, időpontja: Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány, Budapest, Thököly út 58-60 , I. em. szerdánként 17h-18h-ig”

De hát változnak az idők. Hanumán szerint sem baj, ha egy ilyen remek program minél több gyerekhez eljut. S hogy hogyan? Hát, ha nem viszik a szellők, viszi a világháló. Nem röpül vele a majom nép hegyeket mozgató minisztere, röpíti egy anya gondoskodó találékonysága. S majd meglátjuk, kiket talál meg, kik találnak rá így. Végülis a kaland így is kaland. S hogy hogyan folytatódik, a jövő héten elmondom nektek és Hanumánnak.

hanuman-1