Month: April 2015

Csináljuk így is, úgy is….

Mindig kapva-kapok az alkalmon, ha módom van a diákjainkról, tanítványainkról beszélni. Az a helyzet, hogy rettentő büszke vagyok rájuk. Milyen szépek, milyen ügyesek…! Nem véletlen, hogy a gyerekeknek szóló jógagyakorlatok kézikönyvében ők mutatják be a gyakorlatokat!

Szóval amikor megkértek, hogy tanító-és óvónők számára meséljek a munkánkról, kézenfekvőnek tűnt, hogy azt is bemutassam, mi van a könyvben, s azt is, mi lesz belőle a foglalkozásainkon. Mármint… most még…. először….

íjazók1  íjazók2

Még szerencse, hogy akad segítség! Nem is tudom, mit kezdenék nélkülük!

fa1        fa2.

Ha van, aki utána kapjon a felborulónak, akkor a fa és a fecske már majdnem olyan, mint a nagyoknak…

fecske2  fecske1

De azért ne higgyétek, hogy kicsik mindenben segítségre szorulnak!  A kobra már megy egyedül is, akárki akármit mond!

kobra2 kobra1

A béka meg egyenesen  kifogástalan! Elárulhatom, hogy még brekeg is, ha hagyják…

béka1  béka2

A kollégáknak sok mindenről mesélhettem volna. A jóga csodálatos élettani hatásait tapasztalat támasztja alá. Az ászanák gyakorlásának eredményeként a tudatosság és koncentráció fejlődése kétségtelen.  Én mégis inkább arról beszéltem: csináljuk így is, úgy is – s ami a legfontosabb: mindezen közben remekül szórakozunk. Jó együtt lenni; nagy öröm, amikor sikerül valami és roppant vicces, amikor nem olyan nagyon.

A kézikönyv illusztrációja szakszerűen mutatja: hogyan nyílik ki a virág, a legutóbbi gyakorlásunkon pedig jól látszik: hogyan születik meg a jókedv a virágnyílással.

virág1  virág2

Advertisements

És virágzik…

Most, hogy végképpen és visszavonhatatlanul tavasz lett, minálunk is virágba borult a kert.

Akárhová nézünk:  maga az újjászülető reménység. A tavaszi szél  pedig emlékeink illatát sodorja erre-arra. Mélyet, gyönyörűségeset sóhajt mindenki, aki erre jár. Nem baj, hogy nem tudja, honnan is a bódító illat.

WP_20150409_10_44_29_Pro

Vidám és szomorú történeteink körülvesznek, belélegezzük őket, velük élünk és bennünk élnek. Most nektek is elmesélek néhányat.

Amikor végre nekiálltunk, hogy új szárnyat építsünk a kinőtt iskolánkhoz, egy hatalmas fát ki kellett vágnunk. Hogy ezt a kényszerű pusztítást jóvá tegyük, tucatnyi kis suhancot ültettünk el a környéken. Most a piros levelű vérmeggy egész erdeje pompázik a suli előtt, de még a közeli játszótéren is.

Az udvarunkon pedig feliratok a fákon.

WP_20150413_001WP_20150413_003    WP_20150413_007

A cseresznyefát Kovi emlékére ültettük. Habzik a virágoktól, az érettségi idejére pedig édes cseresznyével kínálja a diákjainkat. Azt iskolánk egyik alapítója volt, szociális munkás, aki mindig mindenkinek csak adott.

A fehér magnólia Katára emlékeztet. Igazgató helyettes, kolléga, örök, meleg szívű barátunk volt.

A galagonya Gizi fája. Színes levele, piros bogyói őszre, iskolakezdésre lesznek a legszebbek. Örök töprengő, mindig újat kereső,alkotó ember volt.

WP_20150413_19_10_06_Pro WP_20150413_009 guruji108

A diófánkat pedig egy nagy jógamester, Holy Guruji emlékére ültettük. Az első ősszel megbetegedett, kiszáradt. Tavasszal pedig négy ága hajtott ki és négy új törzset növelt a gyökeréből. Erősebb, szebb, mint valaha. Gazdag termést hoz minden ősszel, a csodálatos, vékony héjú dióból mindig jut a karácsonyfánkra, ünnepi asztalunkra.

nyuszik

A diákok a fűben üldögélnek, támasztják a kerítést, a kollégák pingpongasztalhoz gyűjtik a tanítványaikat, mindenki boldogan sütkérezik a várva várt napsütésben.

A kertünkben pedig minden fa újra éled – virágzik és virágzik .

WP_20150413_004

Miből lesz a cserebogár?

Ki ne ismerné Barabás Miklóst, a magyar romantikus festészet legnagyobbját? Petőfi Sándort és Liszt Ferencet legszívesebben az ő általa rajzolt kép alapján képzeljük el. Szeretjük ezeket a képeket, még ha tudjuk is, eredetileg talán nem voltak olyan szépek a modellek, mint ahogyan az ő ecsetje festette. Összemosolyogva a régi festővel bólintunk: köszönjük, mi pont ilyennek szeretjük látni őket.

Barabas-Miklos-1-Foto08 4874169_5c2ea465d090ad07f39f140748c258b8_m

És ki ismeri Lujzit, nagy festőnk késői unokáját?

Hanumán tudja róla, hogy nagyon szeret kutyával foglalkozni:

WP_20140916_034 Created with Nokia Smart Cam

Az sem titok előtte, hogy a jógában igazán ügyes:

WP_20150127_118 WP_20150331_026

WP_20150331_062 WP_20150331_064

És hát azért gyerek a gyerek, hogy, ha teheti majomkodjék:

WP_20140916_176 kiselátszik

Hanumán bölcsen bólogat: ilyennek látja, ilyennek szereti őt, nem kell szépíteni a dolgon.

De a kép mégiscsak színesebb: azt gondoltátok volna, hogy Lujzi három éves kora óta fest és rajzol?

Rákóczy Gizella művészeti iskolájában tanul és képei közül néhány Bécsben és Budapesten is kiállításra került. Legközelebb a Louvre-ban kap helyet néhány műve.

Hogy milyenek a képei? Csak néhány közülük:

Colored cubes - Luisa Barabas  Merry ARTmass 2014 Vienna! Dec 2014 (2)  Autumn leaves - Luisa Barabas  Merry ARTmass 2014 Vienna! Dec 2014 (1)

5. Spring by Luisa Barabas 2015  (7) 7. Autumn by Luisa Barabas 2015

4. A little boat  by Luisa Barabas 2015  (3) 13. Jungel by Luisa Barabas 2014

A jeles rokon a távoli időkből biztosan nagyon büszke lenne rá.

Hanumán meg csak  mosolyog azzal a sok fogával:

Ez már igen, kicsim, gratulálok!