Month: September 2014

Reinkarnáció/ rekonstrukció

 

WP_20140929_002

Az elmúlt hónapokban nem hallottatok Hanumánról – és meg kell mondjam, nem véletlenül. Aki dolgozik, az bizony ki van téve munkahelyi baleseteknek is, s vele bizony ilyesmi történt.

Először itt-ott egy kicsit elkoszolódott, még a festék is letörlődött fényességes orcájáról. Aztán egy arcra esésnél dísztelenül betört az orra, a foga is kicsorbult. De a nyári jógatáborban végképpen leesett a lábáról…

Röviden: nyárra igazán siralmas állapotba került szegényke.

Még szerencse, hogy vannak, akik tudnak segíteni az ilyesmin. Először is új lábat kapott és biztonságosabb talapzatot – lehet akármilyen nehéz a feje, nem fog orra bukni többé!

Utána szépen letűnt az orráról a repedés, kiegyeníttetett a csorba fogsor. Újszínekben ragyog a fényességes orca, frissen mosott a királyi ruha! Csaba, az arany kezű gondokunk és Aranka néni a Hernád utcából csodát tettek.

törött láb1    letört láb

fotó 2-1fotó 5-1

Nézzétek, újra milyen szép, milyen daliás!

És persze megvan a maga története.

    mama1 WP_20140921_001

Nálunk, Indiában úgy tartják, a test elmúlik, de a lélek halhatatlan, újabb és újabb születéseken keresztül halad a tökéletesség felé. Csak annak nem kell újjászületnie, aki már egészen tökéletes, hiánytalan.

Én, Hanumán, a Szélisten fia, a Vánarák nemes népének királya, a dicső Ráma és Szita barátja MAJDNEM tökéletes voltam.

Az én csodálatos Mesterem küldött el a távoli Budapestre, gyerekek hangja mutatta az utat új remetelakom felé, hogy mostantól itt folytassam a munkát, mely megszabadít karmáim kötelékéből. Ó, milyen jó is játszani a gyerekekkel! Semmiért nem adnám! – De lám, aki nem mentes a RAGASZKODÁStól, az még nem tökéletes. Annak vissza kell térnie ismét, újjá kell születnie, míg meg nem szabadul ettől a köteléktől is.

De tudjátok mit? Én bizony nem bánom, hogy újra itt vagyok! Újra játszhatunk és én mindenféle csudát mesélek majd az én távoli hazámról, ti meg jobban vigyáztok, hogy ne törjem be az orrom… még úgy is csak MAJDNEM maradok tökéletes.

WP_20140929_001

 

Advertisements

Két zsák bolha

Megtörtént!

Itt voltak a Kicsik és a Picik! A különleges kicsi tehetségek! És velük együtt a Különleges Középiskolások!

A lineáris elbeszélés egyszerűen alkalmatlan a történtek érzékeltetésére.

Azt hiszem, a legjobb, ha három oldalú kommentekkel próbálom megjeleníteni, mi volt, hogy volt:

dokumentál

Kata, Moss kutya és a Kicsik: Mit csinál a kutya erre a kézjelre?

Gergő: Remek, még egy kicsit maradjatok így!

játszik

Kata Moss kutyával: Álljatok jó nagy terpeszbe, hogy átférjen Moss!

Kicsik és nagyok: Most jó?

Hátul Lola: Na, ezt legalább egyszerű jegyzetelni.

Elöl Lujzi: Én is kutya akarok lenni!

gyakorlás1   Mari: Belégzés-kilégzés… Kicsik: Most ez kutya?

gyakorlás2  Mari: Belégzés-kilégzés… Kicsik: És most hová tegyem a kezem?                  Hátul Ketu: Naaaaaaaaaagy köööööööööööör! Ez az! 

légzőgyak  Mari hátul: Belégzés-kilégzés… Kicsik: bugybugybugbugy….  Nagyok: Számolom, meddig bírod!

kibír    Gergő: Én már nem sokáig…

Jól elfáradtunk mindannyian. Volt is mitől! És volt is miért! Mindent pontosan feljegyeztünk!

gyakorlás5  dokumentál3

De ha behunyjuk a szemünket, mindannyiunknak megjelenik az a kis lángocska, amit akkor, ott, együtt néztünk. Az a kicsi fény, ami a szemünkön keresztül utat talált a legbensőnkbe és azóta ott világít átmelegítve a szívünket.

Egyszerűen csak hagyni kell, hogy megtörténjen.

segítőkkel   Created with Nokia Smart Cam

 

Kölyök Klub: All in One!

Az az igazság, hogy alapvetően és tulajdonképpen egy középiskolában vagyunk. Az másik dolog, hogy időnként megfordulnak itt kicsik is. No meg picik.

Mi a közös bennük?

Először is: valamennyien nagyszerű, különleges gyerekek.

Másodszor: mindannyian gyakorolnak jógát.

Harmadszor: az utóbbiban elég nagy szerepem van.

Negyedszer: az előbbi miatt meg nagyon szeretek velük lenni.

A fenti négy pontból igazán logikus a következtetés: próbáljuk meg az egészet együtt!

És megszületett a Kölyök Klub Tehetségfejlesztő Program. Ez munkanév, Ketu találta ki és többen is lájkolták az azonnal létrehozott zárt facebook csoportunkban. A  hozzá tartozó kép is Ketu találmánya:kölyök klub

A program keretében a mi különleges középiskolás diákjaink tanulnak bele abba, hogy hogyan lehet a kicsi és pici, szintén különleges gyerekek tehetségét a jóga segítségével fejleszteni.

A kicsi és pici, különleges gyerekek meg abba tanulnak bele, hogy hogyan fogadják el és használják a diák-segítők támogatását.

Jómagam pedig abba, hogyan készülhetünk fel a nagyokkal a kicsik és picik fogadásra. Hogyan tudjuk a nagyok számára tudatosítani: felismerni és megerősíteni mindazt, ami a kicsikkel való munka hozadéka. És persze arra is kell, hogy szemem legyen, mit nyernek a kicsik és picik a „nagy tesókkal”.

A lelkes csapat alább látható. Úgy érzem, sokat fogtok még hallani-olvasni róluk. Fent : Dori, Zí, Ketu, az alsó képen meg Ani, Gergő, Márk (ő éppen nem látszik), Kriszti és Lola.

csapat1.

csapat2

Különleges program különleges gyerekeknek különleges gyerekekkel.

Ezer szemű, ezer kezű dévák, legyetek velünk! De azért ti, többiek is drukkoljatok!

Tivornya egy szikh virtuózzal

Egészen másról akartam írni. Már félig készen is volt a bejegyzés a fegyelmezett és rendszeres gyakorlás fontosságáról, amikor….

A dolog egy héttel kezdődött, amikor egy barátunk meglepetés szülinap szervezésébe fogott. Mert bizony, a jógiknak és jóginiknak is van születésnapjuk, utóbbiaknak esetleg még férjük is, aki így akar kedveskedni nekik.

Szóval mire odaértem szerény és természetesen biogazdaságból származó gyümölcskosarammal, messziről áradt az indiai fűszerek illata betöltve Göd alsót. A konyhában kedves ismerősök nyüzsögetek és egy ismeretlen fiatalember, aki épp csak arrébb lépett a tűzhelytől, hogy összetett kézzel üdvözöljön és bemutatkozzék: Vivék. A megkülönböztető, tiszta értelem testesült meg őbenne a neve szerint.

Szeretném hozzátenni, hogy énszerintem az értelem ebben a fiúban még isteni sugallattal is párosul, legalábbis ami a konyhaművészetet illeti. A mosolygós, turbános Vivék egyenesen ihletett szakács.

Látni valóan ő volt minden étel eszmei szerzője. A jelenlévők legfeljebb kiegészítették az ötleteit, árnyalták az összhatást.

Ennek jegyében körülbelül három-négy nyelven értettünk egyet abban, hogy a chili paprikát nagyon apróra kell vágni, az édeskömény és a kardamom nem ugyanaz a fűszer, valamint hogy hagymát mindenesetre mindenbe érdemes tenni, de azért módjával.

Vivék egy nagy szatyorban ezer kis üvegcsét hozott magával: a fűszereit. És nem félt használni!

fuszerek  csatni 1

Amíg a sütőben mintegy mellékesen halomszámra süldögélt az indiai kenyér, a naan, addig Vivék előállított egy bámulatos spenótos krumplit és megalkotta az est fénypontját. Ezt az ételt az indiaiaktól eltanulták az angolok is, ezért a világ őket követve így írja: chatney.

De te csak mondd és írd bátran: CSATNI!

Szóval végy rengeteg hagymát, fokhagymát, némi chili paprikát, fehér mustármagot, kell még kardamom, ne hagyd ki a kurkumát és ami még eszedbe jut és mindezt keverd össze durvára őrölt kókuszreszelékkel. Olajon pirítgassad, kevergesd, sózd és cukrozd (!) és adj hozzá kevés vizet, míg elég krémes nem lesz. A végén vagy keversz bele tejfölt vagy nem – mindenképpen tökéletes lesz a végeredmény. Edd bármihez! A szemedbe garantáltan könnyek gyűlnek a csípős élvezettől.

csatni2      süt1     asztallal

Az est egyértelműen vegetáriánus tivornyába torkollt. Előbb az asztal roskadozott a földi javaktól, majd pedig az asztal körül ülők. Búcsúzáskor mindenki csinos kis dogi bag –gel távozott, Vivék pedig mosolyogva tette össze pranamra két tenyerét az ajtóban.

asztallal2  tivornya

Most itthon ülök az ayurvédikus gyógyteám mellett, mely az ősi indiai hagyomány szerint rendkívül hatásos gyomorégés ellen. Valószínűleg holnapra előrehozom a heti rendes koplalós napomat.

Az ember egyébként vagy hétfőn vagy csütörtökön böjtöl. Hétfő az úr Siva napja, csütörtök a Guru napja.

Nekem meg holnap a vasárnap Vivék napja lesz.